Gyorsvizű patak, gesztenye és csillámpalából épült kerítések - ez az első három dolog, ami bevillan számunkra Velemről. A Dunántúl legmagasabb hegye, az Írottkő szomszédságában szerényen megbúvó Velem település bár közel egy évszázada áll a turizmus középpontjában, valami csoda folytán meg tudta őrizni báját és természetes romlatlanságát. A 345 lakosú község a környék legismertebb üdülőfaluja. A községben népi mesterségek hagyományait ápoló Alkotóház működik.
Közép-Európa egyik legismertebb régészeti lelőhelye a község fölött emelkedő Szent Vid-hegy. Már sok-sok kilométer távolságból fehérlik az 582 méter Szent Vid-hegyen épített egyik faluszimbólum, a Szent Vid-templom. A piros tetős kis kápolna nemcsak a szemet, a testet is vonzza. Az épület is szép, de a templom hangulatát legalább ennyire meghatározza a magányos dombtető, a hatalmas fák és a templomkapuból elénk táruló pompás kilátás. A Szent Vid-kápolnában májustól szeptemberig minden vasárnap délután 15:00 órakor misét tartanak, ekkor biztosan megnézhető a kápolna. Egyéb időpontokban csak külön kérésre nyitják ki.
Érdekesség még a műemlék jellegű malomépület, amely Kőszegszerdahely házaival határos. A kétkerekes malmot az 1568-as összeírás említi először. Az utolsó molnárfamília, a Schulterek - akikről a nevét is kapta - Felsőőrről költöztek ide. 1870 és 1900 között nem működött. 1913-ban lebontották, de a következő évben kőből újjáépítették. 1965-ben műemléki védettség alá helyezték, majd 1980-ban helyreállították és múzeummá alakították.
Az egyik legismertebb és leglátogatottabb rendezvény az országos hírű októberi Gesztenye-ünnep. Ekkor egy hétvége erejéig az egész falut lezárják az autóforgalom elől és az utcákat mindenféle árusok töltik meg, akik többek között színes dísztököket, sült és nyers gesztenyét kínálnak.